10 Oct Csak még egy posztot! A személyiség szerepe a közösségimédia-függőség kialakulásában

Csak még egy posztot! A személyiség szerepe a közösségimédia-függőség kialakulásában

A dezinformáció veszélye abban rejlik, hogy aláássa a tényekbe vetett bizalmat, és elhomályosítja a határt a valóság és a fikció között. Amikor a nyilvánosság nem tudja megkülönböztetni a hiteles forrásokat a hamisaktól, az komolyan veszélyezteti a tájékozott döntéshozatalt, legyen szó választásokról, közegészségügyi kérdésekről vagy gazdasági döntésekről. A média hatása ebben a kontextusban rombolóvá válhat, hozzájárulva a társadalmi polarizációhoz és a bizalmatlanság légköréhez. A deepfake technológia megjelenése pedig még inkább elmélyíti ezt a válságot, hiszen egyre nehezebb megkülönböztetni a valós videókat a manipuláltaktól.

Sokszor a posztok alatt lévő hozzászólásokból több információt nyerhetünk, illetve megérthetjük az emberek gondolatmenetét egy komolyabb hangvételű tartalom esetében. Ez azt jelenti, hogy a folyamatos „helyzetjelentés” helyett cenzúrázott, szerkesztett tartalmakat nyújthatunk másoknak. Ha elképzeljük, hogy egy párbeszéd során mennyi mindenre kell odafigyelnünk, máris megkapjuk a választ. Azt, hogy milyen ruhában, milyen hangulatban, hogyan és milyen non-verbális jelekkel kommunikálnak velünk beszélgetőpartnereink, már nem kell monitoroznunk. Tehát az online világban egy egyszerűsített kép vár ránk, amiben elegendő csak a tartalom elemzése és megértése, így egy helyre koncentrálódik figyelmünk. Ez sokkal energiatakarékosabb megoldás, vagyis a kognitív kapacitásunkat sokkal kevésbé igénybe vevő mechanizmus.

Ez a mechanizmus alapvetően befolyásolta a politikai vitákat és a választási kampányokat. A közösségi média kétélű fegyverként áll előttünk, hatalmas erejű eszközként, ugyanakkor tagadhatatlan buktatókkal is. Emberek milliárdjait köti össze, vállalkozásokat támogat, oktatja az elméket és társadalmi változást idéz elő. Ugyanakkor ellenőrizetlenül alááshatja a magánéletet, torzíthatja a valóságot és hatással lehet a mentális jólétre. A technológiai vállalatok a digitális jólétet elősegítő beépített eszközökkel is fokozzák a teljesítményt. Az olyan funkciók, mint a képernyőidő követése, a mentális egészséggel kapcsolatos figyelmeztetések, a tartalomszűrők és a fókuszmódok segítenek a felhasználóknak átvenni az irányítást online szokásaik felett.

Online marketing előadások, oktatás és kutatás

Iratkozz fel itt, ha szeretnéd elsők között olvasni a legfrissebb cikkeinket és a digitális marketing híreket. Persze való igaz, a szólásszabadság sok mindent megenged, amivel alapvetően nincs is gond. A véleménynyilvánítás joga a demokrácia egyik alapvető pillére, azonban nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy másokat bántani, hátrányos helyzetbe hozni már nincs jogunk. Az epés hozzászólások az esetek többségében egyetlen ismert személyiséget sem kímélnek, sőt, sok esetben a hozzászólók a kommentek közt egymás torkának is gond nélkül képesek nekiugrani. A „cyberbullying” kifejezést sokféleképpen le lehetne fordítani, de a lényeg, hogy egy olyan jelenségről van szó, amivel a legtöbb felhasználó találkozott már akár külső megfigyelőként, akár elszenvedőként. Ismerje meg tájékoztatónkat arról, hogy milyen sütiket használunk, vagy a beállítások résznél ki lehet kapcsolni a használatukat.

Segítségképp a hozzászólások szűrésére a Facebook már automatikus módon is lehetőséget biztosít. Ennek során a hozzászólásokat egy algoritmus bírálja el aszerint, hogy megjelenhetnek-e a tartalmaink alatt. Ez a lehetőség bizonyos szavakra manuálisan beállított szűrők segítségével működik. Vagyis, ha valaki az üzleti oldaladon egy általad felvett szót használ, abban az esetben a komment nem fog megjelenni, mert a rendszer nem fogja ezt engedélyezni. A funkció rendkívül hasznos lehet a rosszindulatú hozzászólókkal szemben, azonban használata mellett érdemes időt szánni a manuális moderálásra is.

Az agyra gyakorolt hatása miatt a közösségi média fizikai és pszichológiai szempontból is addiktív. Állítson be világos időkorlátokat, használjon időgazdálkodási eszközöket, gyakorolja a tudatosságot a hálózatok használatakor, és tartsa fenn az egyensúlyt az online és a személyes interakciók között. A serdülőkorban a közösségi médiának való túlzott kitettség befolyásolhatja a szociális készségek, a figyelem és az érzelmi szabályozás fejlődését. Továbbá zavarhatja a prefrontális kéreg fejlődését, amely felelős a döntéshozatalért és az impulzuskontrollért.

Személyes Márkaépítés és Influencer Marketing

A kutatások különböző környezeti faktorok mellett megfigyeltek olyan személyiségjegyeket, amelyekkel rendelkező személyek nagyobb eséllyel visznek túlzásba bizonyos viselkedéseket. A perfekcionizmus például jellemző a munkafüggőkre, egyes kutatások szerint pedig a nárcisztikus személyiségek hajlamosabbak videojáték-függőségre.

A mentett beállításait a láblécben található, Adavédelmi beállítások linkre kattintva bármikor módosíthatja. Ez akkor jön létre, amikor az emberek hasonló gondolkodású csoportokba tömörülnek online, ahol folyamatosan megerősítést kapnak saját nézeteikre, és ahol az eltérő véleményeket gyakran elutasítják, sőt, támadják. Ebben a környezetben a megerősítési torzítás felerősödik, és az egyén egyre inkább meggyőződik arról, hogy az ő nézete az egyetlen helyes, és hogy a “másik oldal” teljesen téved.

Felerősíti a marginalizált hangokat, felhívja a figyelmet a globális problémákra, és ösztönzi a civil szerepvállalást. Míg korábban tehát úgy gondoltuk, hogy a közösségi média megnyitja előttünk a világot és összehozza az embereket, addig ennek valójában csak a látszatát sikerült megvalósítania. Ez a fajta hozzáállás sokszor fajul sértő, gyűlöletkeltő kommentekig, és gyakran egyenesen odáig, hogy bizonyos emberek mások halálát kívánják. Hosszú Katinka olimpiai bukásával kapcsolatban például a legtöbb online magazin cikke alatt számos negatív komment érkezett.

Ez sokaknál hamar függőséget okozhat – különösen a fiatalabb korosztály van veszélyben. Nem egyszer hallottunk már olyan esetekről, hogy valaki teljesen elszigetelődött a külvilágtól, mert lényegében a közösségi médiának szentelte életét. A közösségi média mind magánszemélyek, mind cégek számára lehetőséget kínál, hogy tartalmaikat, gondolataikat minél több felhasználó, vagy éppen egy megcélzott közönséghez juttathassák el. A tapasztalatok és stratégiák megosztása segíthet egy tudatosabb és egészségesebb digitális kultúra kialakításában. Nyugodtan oszd meg barátaiddal és családtagjaiddal, akiknek hasznos lehet ez az információ.

A közösségi platformokon látott tökéletesnek tűnő életmódok és képek miatt sokan érzik úgy, hogy az életük nem elég izgalmas vagy sikeres. „A közösségi média rabja voltam – most beperelem a big techet” – mondja Taylor Little, aki állítása szerint 12 éves korától kezdve szenvedett közösségi média függőségben és „soha nem kapta vissza a tinédzser éveit”. A BBC cikke szerint a közösségi média függőség öngyilkossághoz és többéves depresszióhoz vezethet. Taylor úgy véli, hogy a cégek tudatosan adtak a gyerekek kezébe erősen függőséget okozó és káros termékeket, ezért ő és több amerikai család bepereli a világ legnagyobb technológiai vállalatait.

• Ugyanis egy véleményvezér ajánlása ma már sokszor nagyobb hatással van a fogyasztók döntéseire, mint a klasszikus reklámoké.
• A nyilvános bejegyzéseket mindenki láthatja egy felhasználó profilján, azonban készíthet olyan bejegyzéseket is, amiket csak követőivel/barátaival/ismerőseivel oszt meg, így megválogathatja, hogy kik láthassák ezeket a tartalmakat.
• Ezek a pszichológiai hatások komoly kihívás elé állítják a demokratikus társadalmakat, ahol a tájékozott vita és a különböző nézőpontok megértése alapvető fontosságú.
• Alakítsuk ki a saját kommunikációs stílusunkat, amellyel a közönségünk azonosulni tud, majd posztoljunk számukra egyedi, magával ragadó bejegyzéseket – lehetőleg minél több rövid videót.
• Másrészt egy olyan személy, akinek mentális problémái vannak, nehezen teremt kapcsolatok a való életben, és ezért több időt tölt a közösségimédia-oldalakon, például mert unatkozik, vagy mert ott keres tanácsot.

Hogyan csökkenthetem a közösségi média negatív hatásait?

Egy országban bevezetett szabályozás nehezen érvényesíthető egy olyan platformon, amely szervereket üzemeltet a világ különböző részein. A hagyományos média, mint a televízió és a rádió, hosszú évtizedekig a reklámipar fő színtere volt. A célzott hirdetések, a szlogenek és a vizuális üzenetek arra ösztönözték a fogyasztókat, hogy bizonyos termékeket vásároljanak, vagy szolgáltatásokat vegyenek igénybe. A média hatása itt a vágyak felkeltésében, az igények generálásában és a márkahűség kialakításában nyilvánult meg. A tömegreklámok hozzájárultak a fogyasztói kultúra kialakulásához és a termékek szabványosításához.

Ez azt jelenti, hogy habár úgy tűnik, mintha csak tegnap történt volna, a közösségi felületek idestova már 19 éve megvetették a lábukat Magyarországon. Ezalatt az idő alatt pedig nemcsak a platformok változtak meg gyökeresen, de velük együtt a fogyasztói igények és a közösségi médiával kapcsolatos hozzáállás is. A közösségi médián rettenetesen egyszerű hamis érzelmeket mutatni mások irányába, ami idővel óriási csalódásokhoz vezethet. A félreértett személyes beszélgetések, egy-egy indokolatlan kedvelés, vagy megjegyzés valaki más fényképe alatt komoly vitákat robbanthat ki egy párkapcsolatban, és meglazíthatja annak egyik legfontosabb alappillérét, a bizalmat.

Században a hagyományos média, mint a televízió, rádió és nyomtatott sajtó, domináns szerepet játszott a közvélemény alakításában. Ezek a platformok nem csupán informálták a nagyközönséget, hanem aktívan részt vettek a narratívák felépítésében, a témák kiemelésében és a társadalmi párbeszéd kereteinek meghatározásában. A médiaelmélet számos modellje próbálta leírni ezt a komplex folyamatot, melyek közül az agenda-setting és a framing elméletek a leginkább relevánsak. A közösségi média 2025-ben magával ragadóbb, az AI, az AR/VR és a rövid formátumú tartalmak által vezérelve.

Végül, a digitális detoxikáció is egyre népszerűbb módszer, amely során egy meghatározott időre teljesen lemondunk a közösségi média használatáról. Ez a szünet lehetőséget ad arra, hogy újraértékeljük a kapcsolatainkat és a prioritásainkat. A digitális detox során felfedezhetjük a valóság szépségeit, hiszen távol a képernyőtől rengeteg új élmény vár ránk. A véleményvezérek szerepe tovább erősödik, mivel hiteles és meggyőző tartalmaikkal eredményesen képesek befolyásolni a követőiket.

Egy nemrég megjelent metaanalízis szerzői például 1,9 millió ember adatait vizsgálták, megállapítva, hogy a közösségi médiában töltött idő összefügg a depresszióval. Több száz amerikai család vette fel a harcot a Szilícium-völgy technológiai óriásai ellen, ugyanis szerintük az érintett vállalatok tudatosan tették ki káros tartalmaknak gyerekeiket. Az elmúlt hónapokban több pert is indítottak a Facebook és Instagram tulajdonos Meta, valamint a TikTok és a Snap (a Snapchat tulajdonosa) ellen, így az eddigi legnagyobb perhullámmal kell szembenéznie a vezető közösségi média platformoknak. Ezeket a szilícium-völgyi nagy technológiai vállalatokat szokták a „big tech” összefogó névvel említeni. A barátságosság is fontos személyiségjellemző a közösségimédia-függőség kialakulásában.

Sokkal inkább érdemes a racionalitás felé fordulni, és a rosszindulatú, negatív megnyilvánulásokat súlytalan, személytelen dologként kezelni, és nagyon is emberi, jóindulatú és komoly választ adni rájuk. A harag ugyanis csak olaj a tűzre, a netes trollok pedig nem is vágynak másra, mint arra, hogy heves vitákat robbantsanak ki, melyek során éreztethetik egy közösséggel saját (általában sokkal inkább vélt, mintsem valós) morális fölényüket. Egyre több a negatív, frusztrált kommentelő, akik mindent jobban tudnak mindenkinél, és akár egy rosszul leütött billentyű miatt is képesek a másik torkának ugrani.

A troll az internetes szlengben olyan felhasználót jelent, aki közösségromboló módon viselkedik egy adott az internetes közegben. Provokatív, ingerlő módon, tárgyhoz sokszor nem tartozó üzenetekkel bombáz egy online közösséget, például fórumot, chatet vagy épp közösségi profilt. Gyakran előre megfontoltan, rosszindulatból próbálja zavarni egy tartalomgyártó vagy híresség köreit. És azok a szavak, melyeket meggondolatlanul maga mögött hagy egy fórumon vagy egy kommentfolyamban, sokak számára komolyan sértőek lehetnek, és akár hosszútávon nyomot hagyhatnak lelki- és mentális egészségén. De vajon honnan ered, miben gyökerezik ez a mélységes megvetés, rosszindulat és gyűlölet? Hogyan tudtak az alapvetően összetartást és a közösségi lét fontosságát hangsúlyozó és előtérbe helyező platformok vérre menő viták színtereivé fajulni és a rosszindulatú emberek játszóterévé válni?

A túlzott támaszkodás függőséghez, torz énképhez, társadalmi elszigeteltséghez, valamint káros tartalomnak vagy félretájékoztatásnak való kitettséghez vezethet. Bár elősegíti a közösséget és a támogatást, a túlzott használat vagy negatív interakciók szorongást, depressziót és önértékelési problémákat okozhatnak, különösen a fiatalabb felhasználók körében. Ezenkívül az algoritmusoktól való növekvő függőség egy másik kockázatot is rejt magában. Amikor a platformok megváltoztatják a tartalom prioritási sorrendjét, a vállalkozások hirtelen visszaesést tapasztalhatnak az elérésben és az elköteleződésben – gyakran figyelmeztetés nélkül. Ha túl erősen támaszkodik egy platformra vagy stratégiára, a márkák digitális instabilitásnak vannak kitéve.

Az a nyomás, hogy állandó kapcsolatban legyünk, és tudatában vagyunk annak, hogy mások mit csinálnak, kényszeres ellenőrzési ciklushoz vezethet. A közösségi média függőség összetett jelenség, amelynek több, egymással összefüggő oka is van. Mindannyiunk környezetében van legalább egy személy, aki megállás nélkül a mobilját nyomkodja, társas események során sem képes megválni tőle, a rosszalló pillantások és megjegyzések ellenére sem. Bár már évek óta alkalmazzuk, mégsem alakult ki egy egységes etikett a tekintetben, mikor illik használni és mikor nem. A nem megfelelő használat tehát nem feltétlen a függőségből ered, sokkal inkább a megszilárdult normák hiányából.

A fiatalok közül már néhányan hajlamosabbak megnyílni a különböző online streamek chatfalain mint élőben, és ezzel a fizikai kommunikációjukat és személyes fejlődésüket szorítják háttérbe. Hiszen a valódi életünk annak ellenére sem online, hogy ma már szinten mindent az okoseszközök uralnak, és szinte mindehhez szükséges a számítógép és az internet használata. Később pedig megjelentek az olyan chatoldalak is, mint például a Chat.hu vagy a Gyalogló Chat, ahol a felhasználók már valós idejű kommunikációt folytathattak egymással, akár nagyobb csoportokban vagy épp privát szobákban, “négyszemközt” is. Talán joggal mondhatjuk, hogy a hazai közösségi média ebben az időszakban, 2009 és 2011 között élte aranykorát.

A platformok egyre inkább személyre szabottak, és az alkotói gazdaság minden eddiginél nagyobb bevételre tesz szert. A végtelen görgetéssel, az azonnali értesítésekkel és az algoritmusvezérelt interakcióval a közösségi média addiktívnak készült. Ez a függőséget okozó természet hatással van a koncentrációra, időgazdálkodás, és a termelékenység – különösen az akadémiai és szakmai környezetben. A közösségi média globális szinten átformálta a kommunikációt, attól kezdve, hogy a vállalkozások termékeiket piacra dobták, újból meghatározták a hírfogyasztási és a társadalommal való interakciót. Az olyan platformok, mint az Instagram, a TikTok, a LinkedIn és az X (korábban Twitter), ma már létfontosságú eszközként szolgálnak a márkaépítéshez, az oktatáshoz, az aktivizmushoz és még az egészségügyi tudatossághoz is.

A tudatos elköteleződés segíthet elkerülni az impulzív válaszokat és fenntartani a pozitív digitális jelenlétet. A közösségi média segít olyan problémákat előtérbe helyezni, amelyekről az ember egyébként sehonnan nem értesülne. Ez cselekedetre buzdítja az embereket, és segít megindítani azt az aktivitást, amelyek a fent emlegetett nemes célok eléréséhez szükségesek.

Ilyenkor általában csendben lemorzsolódnak, de akár még az is előfordulhat, hogy átgondolják cselekedeteiket és rájönnek arra, hogy rossz képet alakítottak ki magukban velünk kapcsolatban. Arról nem is beszélve, hogy a legtöbb internetes troll célja nem más, minthogy felbosszantson egy adott tartalomgyártót vagy épp annak követőit. Abban az esetben pedig, ha rosszindulatú kommentjei süket fülekre –vagy sokkal inkább kulturált válaszokra– találnak, rendkívül hamar elmegy a kedvük a trollkodástól.

A Facebook és más közösségi oldalak nem a kezdetektől fogva vannak ellátva olyan funkciókkal, amelyek gátolják a felkavaró tartalmakat. A Facebook csak 2015-ben vezette be, hogy az erőszakos tartalmakat csak akkor lehet megtekinteni, ha rákattintunk vagy külön elindítjuk a videót. Molly Russell 2017-ben hunyt el, 14 évesen, halálának oka öngyilkosság – pontosabban „önsértés” volt, amelyet a káros online tartalmak miatt kialakult depresszió váltott ki.

Század elején alapjaiban változtatta meg a média ökoszisztémáját és a társadalmi kommunikációt. A hagyományos, egyirányú kommunikációt felváltotta egy decentralizált, interaktív modell, ahol a tartalomgyártás és -fogyasztás határai elmosódtak. A digitális forradalom nem csupán új médiumokat hozott létre, hanem újfajta médiafogyasztói magatartást és társadalmi interakciókat is generált.

Mindez sokat segít mind a civileknek, mind a hatóságoknak, hogy hamarabb kézre kerüljenek a keresett elkövetők és gyanús személyek. A személyes adatok ellopása és interneten való nyilvános online kaszinók megosztása tönkreteheti egy személy pénzügyi- és magánéletét is. Ide kapcsolódik a személyazonosság ellopása és azzal való visszaélés is, ami hasonló problémákhoz vezethet.

Míg az utóbbi, vagyis az oxitocin a fő oka a közösségi oldalak gyakori használatának. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gyűjteménye a fiatalok digitális szokásainak megértéséhez. – Szülőknek a közösségi médiáról című kiadványt olyan szülőknek ajánljuk elsősorban, akik szeretnék jobban megismerni és ezáltal megérteni ezeknek az online platformoknak a működését. A határok kérdését is említette a szakember, fontosnak tartotta kiemelni, a határok azért fontosak, mert biztonságot nyújtanak.